Neves francia márkák: Bocuse d’Or – Látvány, izgalom, gasztronómia

2022 márciusának végén az európai gasztronómia középpontja pár nap erejéig ismét Budapest. Hat év után újra Magyarország rendezi a francia eredetű Bocuse d’Or szakácsverseny európai válogatóját.

A szakácsversenyek világa

A sportversenyekhez hasonlóan a nemzetközi szakácsversenyek célja nem más, mint eldönteni, melyik ország a legjobb, jelen esetben a főzésben. A francia szakács, Paul Bocuse által megálmodott Bocuse d’Or ezek közül a megmérettetések közül egy, de méltán mondhatjuk, hogy a leghíresebb. A Bocuse d’Or versenysorozatban manapság több, mint 50 ország vesz részt. A nézők serege mellett pedig közel 2000 újságíró figyeli árgus szemekkel az eseményeket.

Szurkolni, mint a stadionban?

A Bocuse d’Or versenyeken a közönség végig aktívan részt vehet, sőt mi több, hangosan szurkolhat támogatva a számára legkedvesebb csapatot. Emiatt és a szabályai miatt is ténylegesen nagyon hasonlít egy eseménydús sporteseményhez: Ki tud ugyanazokból az alapanyagokból pontosan ugyanannyi idő alatt jobbat főzni? Időre, nyomás alatt, megadott hozzávalókból, szakmai zsűri és közönség előtt főzni azonban nem is olyan egyszerű…

A népszerűség titka

A Bocuse d’Or varázsa talán abban rejlik, hogy a rendezvény szervezői évről-évre hajlandók a megújulásra. A szabályok folyamatosan változnak és igyekeznek követni a gasztronómiai trendeket is. 2022-ben például a vegán vonalat emelték be a versenybe, mivel a nemzetközi gasztronómiában egyre nagyobb teret nyernek a zöldségek. A versenyt övező médiavisszhang is páratlan, a Bocuse d’Or események hangulata az Oscar-díjátadó gáláéhoz hasonlatos.

A Bocuse d’Or születése

A Bocuse d’Or (Concours mondial de la cuisine) tehát a világ egyik legrangosabb szakácsversenye, melyet kétévente január végén rendeznek meg Lyonban, a SIRHA (Salon International de la Restauration, de l’Hôtellerie et de l’Alimentation) Nemzetközi Szálloda, Vendéglátás és Élelmiszerkereskedelmi Kiállítás keretében. A Bocuse d’Or ötletét 1983-ban egy lyoni kiállításon Paul Bocuse, a kiállítás akkori elnöke fogalmazta meg. Úgy érezte, hogy a gasztronómiai szakkiállítás ideje alatt jó lenne melegkonyhás szakácsversenyt tartani, amely jelentős mértékben hozzájárulhatna a szakma fejlődéséhez. A versenyt gondos előkészületek után először 1987-ben rendezték meg.

Nemzeti eseményből óriási világverseny

Az 1985-ban Lyonban megrendezett Salon des Métiers de Bouche gasztronómiai kiállítás keretében Paul Bocuse korábbi ötlete alapján került megrendezésre az a szakácsverseny, amelynek koncepciója szerint minden ételt egészen az alapoktól a közönség előtt kellett elkészíteni. A verseny védnöke és a zsűri elnöke maga Paul Bocuse volt.

A kiállítás a későbbiekben a Salon International de la Restauration de l’Hôtellerie et de l’Alimentation (SIRHA) nevet kapta, a szakácsversenyt magát pedig Paul Bocuse egy meghívásos világkupa irányába fejlesztette tovább. Általa ismert, híres konyhafőnököket kért fel a világ minden tájáról, hogy válasszanak ki és hívjanak meg a saját országukból egy-egy szakácsot a versenyen való részvételre, ők maguk pedig zsűritagként vegyenek részt a rendezvényen. Az első ilyen versenyt 1987-ben rendezték meg, amelyet a kiállítás akkori igazgatója Bocuse d’Ornak nevezett el Paul Bocuse tiszteletére, aki tevékenysége során a nouvelle cuisine terjesztésével nagyban hozzájárult az egyetemes gasztronómia fejlődéséhez.

Ami biztos, az a folyamatos változás…

A meghívásos rendszer 2007-ig működött, ekkor azonban a lyoni verseny döntővé avanzsált. 2008 óta Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában regionális elődöntőn választják ki a lyoni döntő résztvevőit. 2017-ig az USA önálló regionális döntő után, saját jogán küldhetett versenyzőt, 2018-tól azonban már az egész amerikai kontinensre kiterjedő elődöntőt szerveznek. Ugyanekkor rendezték meg az első afrikai regionális válogatót is. Az indulás óta a verseny menete is számos változáson ment keresztül.

Kik lehetnek a résztvevők?

A versenyen résztvevők különböző módon juthatnak a részvételi jogukhoz. 2009 óta 24 ország csapata vehet részt a döntőben az alábbiak szerint:

– a 20 nemzet részvételével zajló Bocuse d’Or Europe 12 legjobbja,

– a Bocuse d’Or Asia 12 csapatából a 4 legjobb,

– a 12 résztvevős latin-amerikai Copa Azteca 3 legjobbja,

– 3 induló a világ azon részéről, ahonnan szervezési okokból kontinensviadalon nem vehetnek részt (Afrika, Észak-Amerika, Közel-Kelet és Óceánia),

– és további 2 ország ún. „szabad kártyával” („wild card”), amelyeket a szervezőbizottság szabadon oszthat ki.

Szigorú, keretet adó szabályok

A szabályok amellett, hogy folyamatos változáson mennek keresztül szigorú keretek közé terelik az amúgy rendkívül kreatív főzési feladatokat, amelyek során egy hús- és egy halételt, valamint három köretet kell elkészíteni.

– Mindennek frissen kell készülnie, még a zöldségeket sem vághatják fel előre, egyetlen engedmény az, hogy alapleveket vihetnek a séfek.

– A szakácsok a zöldségek és gyümölcsök összeválogatására a verseny estéjén csupán 30 percet kapnak.

– A szervezők a felhasználandó alapanyagokról a verseny előtt 6 hónappal, míg a halról 2 hónappal adnak ki tájékoztatást.

– 2013 óta az előre megtervezhető tálak mellett improvizációs gyakorlat is bekerült a feladatok közé: a piacról beszerezhető alapanyagokból kell hirtelen köretet készíteni.

– Minden versenyzőnek kötelező valamilyen, a saját országára jellemző nemzeti jelleget is megjelenítenie az elkészített ételeken.

– Mind a selejtezőkön, mind a döntőn a versenyzőknek 5 óra 35 perc áll rendelkezésükre, hogy elkészítsenek egy halas és egy húsos fogást.

– Egy csapatban ketten lehetnek, a szakács és a segédje.

– A csapat harmadik tagja a tréner, aki kétfős csapata felkészítését végzi, de ő maga a konyhában nem lehet jelen a verseny ideje alatt.

– A séfnek 23 évesnél idősebbnek kell lennie, míg a commis a verseny ideje alatt még nem töltheti be a 22. életévét.

– A zsűri 24 neves séfből áll, a két 12 fős csoport egyike a halételeket bírálja, míg a másikuk a húst.

– A pontszám kétharmadát a felszolgált étel minősége határozza meg, egyharmadát pedig a tálalásért kaphatják a versenyzők, külön értékelik a csapatmunkát, a főzési folyamat tisztaságát, és hogy mennyire takarékosan használja a szakács az alapanyagokat.

A legmagasabb összesített pontszámot elért szakács kapja a Bocuse d’Or trófeát.

Az első helyezett 20 000, a második 15 000, a harmadik 10 000 eurós díjban részesül.

Ha a cikkünk elnyerte tetszését, szeretnénk a figyelmébe ajánlani egy hasonló témában készült írásunkat: