Franciaország különleges szerepet tölt be Európa kultúrájában. Szinte minden országgal kapcsolatban léteznek sztereotípiák, de Franciaországgal kapcsolatban talán több is beugrik mindenkinek. A németek precízek, a skótok spórolósak, az olaszok lazák, a franciák azonban egyszerre ínyencek, léhák és buják, soviniszták, egységesítés-mániások, baguette- és sajtimádók….. Ennek az lehet az oka, hogy Franciaország hosszú időn keresztül kulturálisan, politikailag, sőt a tudomány és a technológia terén is kiemelkedő szerepet játszott Európán belül.

A francia nyelv, a francia kultúra hatását a magyar nyelv sem kerülhette el, így meglehetősen sok francia eredetű magyar szóval büszkélkedhetünk. Ezenkívül  számos „francia” termék is a magyarok mindennapjainak a részévé vált. Hogy melyek ezek? Ilyen például a francia saláta, a francia drazsé, a franciágy…vagy éppen a francia krémes, amely egy magyar cukrászda kínálatából sosem hiányozhat.

A nevében melyik miért lett francia? Erre a kérdésre a válasz nem minden esetben egyértelmű. Van, amikor konkrét etimológiai nyomozás nyújt segítséget, míg a francia eredetre más esetben csupán csak a fantáziánk révén találhatunk magyarázatot. A dolgok nevében rejlő francia szó egyfajta kifinomultságra és talán a franciás l’art de vivre-re utal, bár bizonyos dolgok, mint például a Párizsi esetében ez több, mint érdekes…

A témában Franciaországban élő kolléganőnk, Melinda végzett alapos kutatást, tapasztalatait az alábbiakban szeretnénk megosztani :

Franciasaláta = majonézes zöldségsaláta, benne főtt burgonyával, zöldborsóval, fehér- és sárgarépával, no meg némi nyers almával és ecetes uborkával. Bizonyos elképzelések szerint egy orosz honban dolgozó francia séf, Lucien Olivier ihlette a nevét, akinek köszönhetjük a zöldségsaláták majonézes verzióját. Amúgy spanyol nyelvterületeken a nálunk francia salátaként ismert salátát orosz salátának hívják, míg nálunk az orosz salátában már hús is van. Ki tudja ezt követni?

Parízer, más néven Párizsi = marha- vagy sertéshúsból, illetve szalonnából és belsőségekből készült felvágott. A kifejezés eredete ismeretlen, de számos elmélet terjed az interneten. Egyesek szerint egy magyar találmányról van szó, amelynek értékesítéséhez Párizs presztízsét kölcsönözték a város nevének a termék nevébe való beépítésével. Mások úgy gondolják, hogy neve azért őrzi Párizs nevét, mert ott találták fel a hús konzerválását. Míg egy teljesen más elképzelés szerint egy sertéshús készítményeket szállító, balesetet szenvedő francia pilóta járult hozzá eme nagy sikernek örvendő húskészítmény névadásához, azáltal, hogy a baleset helyszínén a későbbi parízer jellegű felvágottakat találtak.

Francia drazsé = apró, színes, csokoládéval töltött drazsé. Ez a magyarok által imádott, a rendszerváltás előtti érában egyeduralkodó cukorka 1964-ben látta meg a napvilágot a Duna Csokoládégyár jóvoltából. Ma a Bonbonetti cég állítja elő, remélhetőleg változatlan receptúrával, és talán méltán nevezhető a ’nyugati’ M&Ms magyar megfelelőjének.

Francia krémes = vanília ízű krémmel és tejszínhabbal töltött tésztalapok karamellizált cukros borítással. A cukormáz nélküli változata sima krémes névre hallgat. Nagy hasonlóságot mutat a francia földön ismert millefeuille-jel, de Magyarországon ebben a süteményben csak két réteg tészta található, amely közé kerül a vastag réteg krém és egy vékonyabb réteg tejszínhab, majd a tetejét a karamella ízű cukros máz borítja.

Francia manikűr = rózsaszín köröm fehér festékkel kiemelt körömvéggel. Ahogy a legtöbb igen népszerű dolognak, így a francia manikűrnek is homályba vész az eredete. Az egyik verzió szerint a XVIII. századi Párizsban egy Sitté nevű orvos olyan körömápolási rendszert vezetett be a páciensei között, amely nagy hangsúlyt fektetett a tisztaságon túl a köröm egészséges kinézetére. A másik verzió szerint az Orly márka alapítója, Jeff Pink 1975-ben készítette el az eredeti francia manikűrt Los Angeles-ben. A célja az volt, hogy olyan manikűrt alkosson meg a forgatásokon részt vevő színésznők számára, amely a ruhaváltások során nem okoz gondot, vagyis minden jelmezhez illik. Így nem kellett a jelenetek között átfesteni a művésznők körmeit, csökkent a hajtás és a költségek is.

Franciaablak vagy franciaerkély = erkély nélküli erkélyajtó, ahonnan nem lehet kilépni, legfeljebb egy keskeny szegélyre. A biztonságról az erkélykorlát gondoskodik. Szellőztetés és fényviszonyok szempontjából számos előnyt nyújt egy egyszerű ablakhoz képest, a korlát pedig lehetőséget nyújt a természet lakásba való becsempészésébe, virágok elhelyezésére. Hogy miért francia? A választ még mi is keressük, de bizonyára Franciaországban terjedt el ez az építési stílus és vált a világ más pontjain is népszerűvé…

Franciaágy = duplaágy. A világon csak az olaszok és a magyarok hívják így. A duplaágy „francia” elnevezése vélhetően azon a sztereotípián alapul, hogy a franciák a testiségben szenvedélyes népként ismertek. Azonban miért éppen csak az olaszok és a magyarok gondolják ezt komolyan így és használják ezt az elnevezést……..? Ki tudja? 🙂

Franciakulcs = szerszám, állítható villáskulcs. Számos európai országban, például Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban angol kulcs-nak hívják. Hát…… vajon mi az oka annak, hogy ami egy magyarnak francia, az egy franciának angol…..? Követhető még?

Ha valamit kihagytunk, szívesen hozzátesszük, a translate@galloman.hu címre várjuk a további magyarosan franciás dolgainkat! 🙂

 

Forrás:

Nyelv és Tudomány – nyest.hu
https://m.nyest.hu/hirek/az-agytol-az-ovszerig-miert-eppen-francia