Barrique, cuvée, château…mind-mind francia szavak és kifejezések a borok világában. Talán nemcsak a borok területén jártas lelkes borfogyasztók hallották már ezeket a nemcsak franciásan hangzó, hanem ténylegesen francia kifejezéseket.

Minden szakmának, így a borászatnak is megvannak a maga speciális szavai, kifejezései, amelyeknek a jelentésével érdemes tisztában lenni. Általában a gasztronómia, de különösen a borok esetén rendkívül gyakran találkozhatunk francia szavakkal, kifejezésekkel. Ezen francia és franciás szavak a borok világában nemcsak jól csengenek, hanem egy-egy metódus, stílus, eljárás bújik meg mögöttük.

Ünnepi borajánló helyett álljon itt a borok világában rendszeresen előforduló francia boros kifejezések szótára. Bizonyára kerül olyan bor az ünnepi asztalra, amelynek címkéjét olvasgatva a frissen szerzett tudás máris hasznosítható!

 

Apelláció

A borok besorolására szolgáló, francia eredetvédelmi rendszerben használt kategória, amelyet a Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozó INAO (Institut National des Appellations d’Origine) ad ki. Az eredetmegjelölés célja, hogy a terméket földrajzi eredete és gyártási módszerei alapján védje. Egy bor besorolása a szőlő származási helyétől, a termésátlagtól és a borkészítés folyamatától függ.

 

A.O.C. rendszer

Franciaországban használatos minőségi besorolási rendszer.

A tulajdonképpeni legmagasabb besorolás az A.O.C., vagyis Apellation D’origine Contrôlée ami annyit tesz, hogy egy bor garantáltan arról a helyről származik, amely a címkén feltüntetésre került. Ebben a kategóriában a legjobb a grand cru terület, a második legjobb a premier cru.

A második besorolás a V.D.Q.S. vagyis, Vins Délimités De Qualité Supérieur, mely mára már szinte teljesen elveszítette a jelentőségét, ugyanis az ide tartozó területeket szinte teljes mértékben átsorolták az A.O.C.-be.

A harmadik osztály a vin de pays, vagyis a tájbor.

Míg a negyedik a vin de table, az asztali bor.

 

Battonage

A francia battonage szó egy másik szintén francia kifejezéssel, a sur lie (ejtsd: szűr li) szóval hozható összefüggésbe, mely utóbbi bor seprős vagyis természetes, elhalt élesztősejtekből álló üledékén történő érlelését jelenti. Amikor ezt a seprőt a borban rendszeresen fel is keverik, battonage-technológiáról beszélünk. Az elhalt élesztők sejtfalában még nagyon sok hasznos vegyület található, ezek a vegyületek teltséget, krémességet, kifejezőbb ízeket adnak a borhoz.

 

Barrique

Kis méretű, belül különböző intenzitással kiégetett új tölgyfahordó. Legismertebb változata 225 liter űrmértékű. A barrique hordós érlelés jellegzetes aromaanyagokat ad a bornak, amelyek általában a vanília, kókusz, szegfűszeg, csokoládé aromáját idézik. Elsősorban a testes vörösborok alkalmasak a kis tölgyfahordós érlelésre.

 

Barrique érlelés

Új, kis tölgyfahordókban történő érlelés. Ilyenkor a borérlelése (esetleg már erjesztése is) új, vagy legfeljebb egyszer-kétszer töltött, kb. 225 literes, tölgyfából készült hordókban történik.

 

Buké

Palackos érlelés során kialakult, összetett illat- és ízhatás, a palackos érlelés során kialakult, összetett illat- és ízhatás, illetve e kettő összhangja, amely egy adott nemes borfajta jellegzetessége. Intenzitása függ a borhoz használt szőlő fajtájától, annak érlelési, készítési módjától.

 

Côte

Ez a kifejezés lefordítva „dombot” vagy „lejtőt” jelent, és a domboldali szőlőtermesztés érdemei miatt számos formában (côte, côtes, coteaux) használatos a Franciaország területén készült borok esetében, a Côte d’Or-tól a Côtes de Bordeaux-ig és azon túl.

 

Cru

Francia eredetű szó, jelentése termés illetve dűlő. Franciaországban a termőhely-osztályozás alapegysége. Kis túlzással ahány boron találkozunk vele, annyi jelentése lehet. Eredendően egy jól behatárolható területet jelent, amelyre a talaj, altalaj és helyi klíma nagyfokú egysége jellemző. Bordeaux-ban a cru szó tulajdonképpen a château-t, vagy château-k összességét jelenti, ahol a különböző területeken egységes, magas minőségű termelés zajlik. (Különösen igaz ez a Premier Cru és Grand Cru tételekre.)

 

Château

Gyakran találkozhatunk francia borok címkéin a château kifejezéssel. Jelentése nem más, mint nagy borház, borászat, vagy borbirtok.

 

Cuvée

A cuvée francia kifejezés, azonos fajtájú, vagy azonos termőhelyű borok házasítását jelenti. amelyben a különböző fajták harmonikusan kiegészítik egymást. A házasítással a borászok egyrészt új ízeket hoznak létre, de szükség esetén az eljárás javít bizonyos hiányosságokon a savasság, az alkoholszint, a testesség vagy a zamat tekintetében. A házasított bort, vagyis cuvée-t alkotó szőlőfajtákat a bor címkéjén részarányuk szerint, csökkenő sorrendben fel kell tüntetni.

 

Dekantálás

A bor áttöltése a palackból egy külön erre a célra szolgáló edénybe. Jellegzetesen idősebb vörösborok felszolgálásának a módja, elsősorban a palack alján keletkezett üledék eltávolítására szolgál. A dekantálás lehetővé teszi továbbá a bor levegőztetését, melynek révén a a hosszú ideje palackba zárt borok oxigénhez jutnak, kinyílnak és megmutatják a bennük megbúvó gazdag illatokat, ill. zamatanyagokat.

 

Grande cuvée

Szigorúan szelektált, csúcsminőségű házasított borok megnevezése.

 

Maceráció

A lebogyózott szőlőszemek héjon áztatásának folyamata. Leggyakrabban vörös-, siller- és rozé borok készítésekor alkalmazzák. Az áztatás időtartalma változó: rozék esetében 1-3 óra, sillernél körülbelül 10 óra, vörösboroknál akár 25-30 nap is lehet.

 

Mise en bouteille au chȃteau

Vagyis birtokon palackozott bor. Minőséget és borszemélyiséget feltételez, de jelenthet egy szövetkezet által készített és palackozott bort is, amit a szőlőt adó birtokról neveztek el.

 

Palackbuké

A palackba töltött bor érlelése során kialakult, összetett illat. A harmadlagos, tercier aromák közé soroljuk.

 

Petit chȃteau

Számtalan, a klasszifikációból kimaradt bordeaux-i birtok nem hivatalos elnevezése.

 

Rosé

Rosé, vagyis rozé bor – A rozé nem csupán íze és hangulata miatt különleges bor, hanem azért is, mert egy picit vörös és egy picit fehérbor is. Alapvetően kékszőlőből készül, ezért ha kategorizálni kéne, inkább a vörösborok közé sorolnánk, de mégis van köze a fehérborhoz is, abból a szempontból, hogy a préselés után már fehérbor technológiával állítják elő.

Nem arról van szó tehát, hogy a vörösborhoz fehéret öntenek! A klasszikus rozé szín attól alakul ki,  hogy a kékszőlőt mennyi ideig tartják héjon a szüretelés után. Ez viszonylag rövid időt jelent, így a szőlő héjában lévő színanyagok csak kis részben áznak bele a borba.

 

Rouge

Vin rouge vagyis vör bor – A vörösbor készítése tekinthető a borkészítés legősibb módszerének . A vörösbor karakterét meghatározó csersavtartalom a szőlő héjában található, amelyet az erjedés során kell kioldania. Ha ez a folyamat csak néhány óráig tart, akkor az eredmény rozébor lesz. Ha néhány napig , akkor sillerbort kapunk, ha pedig az erjedés végéig vagy netán még hosszabb ideig, akkor vörösbor préselhető.

Az erjedés törkölyt folyamatosan felhajtja a must felszínére, ezért napjában többször is a törkölyt ismételten a must felszíne alá kell nyomni (csömöszölés). A vörösbor erjesztése fakádban (káci) vagy erre a célra kialakított tartályokban történik.
A vörösboroknak rendszerint jót tesz a fahordós érlelés, ezért a bor érlelése különböző méretű hordókban történik.

 

Sommelier

Magasan képzett, szakértő borpincér. Éttermekben csak a borokkal foglalkozik a beszerzéstől a borok kínálásáig. Folyamatosan kapcsolatot tart a konyhával, hogy a megfelelő bor-étel párosításokat tudja össze állítani és kínálni.

 

Terroir

Önálló karakterrel rendelkező vidéket, szőlőföldet jelent. Gyakran nem egy egész borvidéket, hanem csak annak egy részét, vagy akár csak egyetlen dűlőt jelöl. A terroir azt a felismerhető, egyedi jelleget, illat- és ízvilágot jelenti, amely az adott talaj, mikroklímaés fekvés megismételhetetlen találkozásából kerekedik ki.

 

Vendange tardive

Késői szüretelésű, töppedt, de nem botrytises szőlőből készített, édes bor.

 

Verjus

Az éretlen szőlőszem kipréseléséből nyert szűrt szőlőlé francia elnevezése, amely a „vert” (zöld) és a „jus” (lé) szavak összetételéből származik. Már a görög gyógyászatban fájdalomcsillapító, fertőtlenítő és emésztést segítő szerként használták. A verjus a középkori konyhaművészet elengedhetetlen kelléke volt, az egyik legelterjedtebb savanyító szernek számított. A verjus használat a 18. századtól nagymértékben visszaszorult, ennek fő oka a citrom térnyerése. A gasztronómiában egyedi fűszerként, salátaöntetként, továbbá mártásokhoz, édes-savanyú pácokhoz is használják.

 

 

Forrás:

https://www.boraszportal.hu/borlexikon/b

https://www.winescholarguild.org/blog/25-french-wine-terms-you-need-to-know

https://www.boraszportal.hu/borvilag/10-fogalom-amit-jo-ha-ismersz-a-borokrol

https://hu.wineverity.com/aoc-wine-decoding-french-wine-classifications

https://www.vylyan.hu/egy-ev-a-hegyen/lasd-rozsaszinben-a-bort-igy-keszul-a-roze/

https://bortkostolunk.hu/erdekesseg/a-vorosbor-utja-a-szolotol-a-palackig/

https://www.oenologie.fr/droit/classif/classif_home.shtml

 

 

>>> Ha tetszett az írásunk, ajánljuk egy múltbeli bejegyzésünket is:

https://galloman.hu/pezsgoszotar/