Hasonlóan más szakmákhoz a fordítókkal kapcsolatban is is gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon milyen a jó fordító, vagy éppen ki válhat jó fordítóvá. A jó fordító mibenlétéről beszélhetünk a fordítókat alkalmazó fordító irodák szempontjából is, de nem elvetendő a kérdés vizsgálata a megbízói oldal szemszögéből sem.
Kiből lehet jó fordító?
Annak, aki fordítói pályában gondolkodik, tudnia kell, hogy a fordítás általában magányos, egyszemélyes munka. A precíz, pontos munkavégzés és a jól szervezettség alapkövetelmény és nem árt egy jó adag monotonitástűrés sem.
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy fordítandó szöveg bármikor, bármilyen terjedelemben érkezhet, és az esetek nagy részében a lefordított szövegekre gyorsan, rövid határidővel van szükség. Ennek szellemében a rugalmasság nélkülözhetetlen, nagy kincs, ha valaki a birtokában van.
Kiemelendő továbbá a nyitottság és a belülről fakadó igény az új és újabb ismeretekre. A fordítói munka jelentős része ugyanis alapos kutatómunkát igényel, aminek révén egy-egy fordítandó szakterület jobban megismerhető és megérthető. A Galloman esetében érdemes tudni, hogy fordítóink nagyobb részben szakterületekről érkeznek (mérnökök, jogászok, közgazdászok stb.). A fentiek szellemében a bölcsész kollégáinkat is mindig 1-1 szakterületen való elmélyülésre biztatjuk.
A fordító csapat
Ugyan eddig magányos munkavégzésről beszéltük, valójában a fordítás is igazi csapatmunka – hasonlóan a 21. század legtöbb munkafolyamatához. Fontos ez egyrészt a kimeneti minőség miatt: emberek vagyunk, mindenki hibázhat. Nem szerencsés egyetlen, ellenőrzés nélküli „láncszemre” bízni egy fontos fordítást. Másrészt viszont a fordítók szakmai fejlődésének is biztosítéka, ha folyamatos visszajelzést és biztatást kapnak. Ha valaki nem szeretne folyamatosan fejlődni, napról napra jobb lenni, abból a tapasztalatok szerint ritkán lesz jó fordító.
Visszatérve a csapatmunkára, egy jól működő fordító csapatban minden szakterületnek megvannak a maga szakértői. Ők a forrásnyelvi és a célnyelvi szókincset is egyaránt jól ismerik és szakmai rálátással is bírnak, tehát ismerik az adott szakterület terminológiáját és szófordulatait.
Mindemellett egy fordító csapat nem működhet lektorok nélkül, akik a lefordított szövegek nyelvi és szakmai lektorálását végzik. Az alapszabály szerint egy lektornak a célnyelv az anyanyelve, vagy hosszabb ideig élt az adott nyelvterületen, illetve dolgozott az adott szakterületen.
Az örök megbízói dilemma: fordítsam vagy fordítassam?
Manapság egyre többen beszélnek nyelveket, írásban is széles körben zajlik az idegen nyelvi kommunikáció. Ha azonban egy cégnél, vagy akár egy magánszemély számára szaknyelvi fordításra van szükség, például műszaki vagy éppen gazdasági területen, általában nem elég megbízni valakit, aki ismeri mindkét nyelvet, a szakterületen való jártasság is elengedhetetlen.
Még csak az sem mindig jó biztosíték, ha egy vállalatnál az adott tevékenységhez tartozó szakszókincset jól ismerő kollégát bíznak meg a fordítással. Hiszen, ahogy fentebb is említettük, a jó fordító kulcs kompetenciái nem merülnek ki a nyelvtudásban. Személyiség, rutin, megfelelő számítógépes háttér… számos oka van annak, hogy a fordítások kiszervezése sokszor egyszerűen hatékonyabb és jobban megéri. A nem fordítói munkakörben dolgozó kollégák pedig hálásak lesznek, amiért azzal foglalkozhatnak, amit igazán élveznek a munkakörükben.
Így lesz egy fordítási szakemberekből álló csapat megbízása mindenki közös érdeke!