Még mindig szőlő, csak egy kicsit máshogy.
Egyre elterjedtebb, de sokan még mindig nem igazán tudják mi is az a VERJUS.

A Verjus az Éretlen Szőlő Lelke – mondják. Az éretlen szőlőből kipréselt, szűrt szőlőlé francia elnevezése, amely a „vert” (zöld) és a „jus” (lé) szavak összetételéből származik.

A verjus a középkori konyhaművészet elengedhetetlen kelléke volt és az egyik legelterjedtebb savanyító szernek számított. A verjus használata a 18. századtól nagymértékben visszaszorult, ennek fő oka a citrom térnyerése volt.

A verjus napjainkban reneszánszát éli. A gasztronómiai értéke mellett a legfontosabb gyakorlati jelentősége az, hogy napjaink modern borászati technológiájában egy olyan termés veszteséget tudnak vele a pincészetek hasznosítani, mely többnyire évről-évre szükségszerűen kárba veszne.

A gasztronómiában egyedi fűszerként, salátaöntetként, továbbá mártásokhoz, édes-savanyú pácokhoz is használják. A megszokott eceteknél mindenképp puhább, szofisztikáltabb és elegánsabb savasságot kölcsönöz a fogásoknak. Emellett sokan limonádé készítéskor a jól megszokott citromot helyettesítik vele …isteni!

Jó tehát, ha van otthon egy kis üveggel a kamra polcain! 🙂